Budapest Építészeti Nívódíja

2018

Tó utca családi ház

  • 1116 Budapest, Tó utca
  • tervezés: 2011 // kivitelezés: 2016
  • Makrai Sándor építész, Takács Gergely építész munkatárs, Bicski Viktor épületszerkezet tervező munkatárs, Pongor László tartószerkezet tervező munkatárs, Lakner László épületgépészet tervező munkatárs

Az építészeti érték léptékfüggetlen. Követendő, példaértékű családi ház hatásában bírhat akkora, vagy nagyobb jelentőséggel, mint egy nagyberuházás. Minden más szempontot felülírhat a gondolat szépsége (Szrogh György szavai).

Bizonyíték erre a kelenvölgyi Tó utcai családi ház. A vegyes beépítésű, karakterszegény környezet nem könnyítette meg az építész munkáját. Magára utaltan, a jellegtelenséget elkerülve teremtett minőséget. Ezt magas szinten, sikerrel megtette, egyszerű, elegáns, racionális, gazdaságos, divatos túlzásoktól mentes, innovatív, kortárs eszközökkel. Tömegformálása hagyományos szerkezete ellenére monolit kőtömb hatását kelti. A dolomit zúzalék használata fokozza ezt az érzetet. Tömbszerűsége ellenére mégis nyitott, a környezettel vizuális kapcsolatban álló lakóhelyiségeket tartalmaz. Napjárástól, külső hőmérséklettől függő, árnyékoló tolólapok mozgatásával változó homlokzati megjelenése mellett tömbszerűsége változatlan. Lakóterei, helyiségei horizontális és vertikális nyitottsággal lehetővé teszik a differenciált, közös térhasználatot és az elkülönülést is. Nem méreteivel reprezentál, funkciójának eleget téve ésszerűen biztosítja a kényelmet. A lapos hajlású tetőidom formai és optikai játék, valamint árnyékolástechnikai alkotórész. A mozgatható árnyékolólapok vezető sínjei és rögzítő konzoljai a célszerűségen túl az eresz alatti párkány illúzióját keltik, mint részletképző elemek. Mintaadó megoldás a háromszintes épület lejtős terepre ültetése. Az utca felől pincének minősülő, angolaknával megvilágított szint valójában teljes értékű lakószint. A kerti burkolatok és támfalak az épület anyagainak folytatásai.

A ház és környezete egyetlen gondolat egységes térbeli megjelenítése.

Fotó: Makrai Sándor